én: fura is lennél a misikiével xd
ő: :D:D felejtős :D max veled hehe:$
én: óóóóh:D:D
ő: pasikkal mizu? :)
én: :):D még mindig semmi. háttérből figyelem az eseményeket
ő: vársz rám?:$:D
én: várnom kéne? :P:$
ő: :D kérdezem
én: énmeg vissza. de amúgy. igen. olyasmi (:
ő: :) ennyire?
én: nem mondom hogy ennyire. de esélyes vagy. de ha nem, akkor nem :)

___vágás___

ő: gondoltál mostanában rám? milyen lehet? v ami volt arra vissza?:$
én: nemigazán. egyszer kétszer eszembejutott. (: de nemtöbb
ő: és olykor mi?:)
én: mi olyankor mi?
ő: olykor milyen gondolataid voltak?:$
én: iagzából csak eszembejutott hogy lehet hogy nem kellett volna (: dehát. ez így alakult
ő: :) megbántad?
én: részben
ő: :) ha én azt mondom folytatnám, bármi áron. mit mondasz?
én: nemtudom. kételkedő lennék
ő: mert?
én: attól függ neked mi az a bármi áron
ő: kapcsolat?:)
én: :)
ő: valami erre?:$
én: íromírom. csak összeszedem a gondolataimat :)
ő: oké
én: csaktudod. nem csak 'az' miatt akarok veled lenni. mert így eléggé úgyjön le. (:
ő: :) én se. de rájöttem az sokkal jobb lenne kapcsolatban

én: ez így igaz

ő: :P akarnál még?
én: :) nem mondom hogy nem. csak így most picit fura az egész
ő: gondolom


annyira mosolyogtam amikor ezeket irogatta. full nem gondolja komolyan a dolgokat, és nekem kell majd emésztenem magam miatta.. nembaj. építsen csak a szarból várat. ha sikerül, belakjuk. ha nem, vállatrántok.
de valaki.. vélemény?

olyan furcsa visszaolvasni a régi blogomat. furcsa látni azt a lányt aki voltam. aki az életet elég nehezen vette, minden egyes kihívásnál megtorpant. aki őrülten szerelmes volt.
ma elgondolkoztam. kiskoromban én nem ezt a képet képzeltem el magamról. egy abszolút rendes, odafigyelő lány képét alkottam meg akkor. nem mondom azt, hogy ez változott volna, de már csak azokra figyelek oda, akik tényleg megérdemlik.
kiskoromban a fiúkat is másképpen láttam. most meg megsem szólalhatok, mert tény, hogy lenne miért leugatni a fejemet. de hát igen, az ember a saját hibáiból tanul. tanultam, és köszönöm, hatalmas pofon volt számomra.

hm.

kiléptem a gyakorlati helyről, írni készültem egy sms-t az egyik barátnőmnek, lekanyarodok. erre hív ő. az arckifejezésem elég érdekes lehetett. a hang csak annyit mondott, hogy halló. állj meg, és nézz jobbra. majd megálltam, oldalranéztem.. egy ismerős alak állt a kocsi mellett, és mosolygott. ő volt az. *-* annyira meglepett. odasiettem, feltette a fejére a napszemüveget (igen, sütött a nap, olyan pulcsiban járkálós idő volt) majd puszi-puszi aztán pár percet beszélgettünk. de nem sokat, mert osztálytársam már pattogott, hogy siessünk be. de ez a pár perc annyira feldobott. örülök, hogy legalább ennyire láthattam.
elméletileg holnap látom. újra. bár még kérdéses, mert későn végez a suliban, este meg már ritkán vannak haza buszok a városból.
de legalább végre a szemébe nézhetek, és komolyan beszélhetek vele. végre nem lesz ez az elektronikus gönc, amin keresztül nem a hazugságot nyomhatja a képembe, hanem a szín igazat. bár nem állítom azt, hogy hazudna.. csak néhol túloz. legalábbis azt érzem. "már kezdelek szeretni.." ez olyan gyerekesnek tűnik, és az is. ez az ember már nem az, akit még nyáron megismertem. egy teljesen reális gondolatokkal rendelkező fiú volt akkor, most eltűnt. lassan hasonlítani fog egy halra. a halakat is a farkuk irányítják ;)
de minden férfi kezelhető, egy nő képes megváltoztatni. illetve változásra bírni.

viszont milyen illetlen vagyok, csak a bajaimról, gondolataimról tudok írni. be sem mutatkoztam.
szóval, sziasztok. üvegszilánk lennék. nem igazán értek még a blogspothoz, még ezekszerint anno fairy.dream néven regisztráltam ide. na sebaj.
tehát, magyarország északnyugati csücskében élem mindennapjaimat, több-kevesebb gonddal. hm, a többi legyen inkább meglepetés. lassan, de biztosan ki fog derülni rólam minden.

ha meglátom remegek, félek. ha csak rá gondolok, már hevesen ver a szívem. ha már rámír.. akkoris.
nem tudom mit érzek. sírhatnékom van miatta..
fontos nekem. hányszor tudnék rá haragudni. de nem. egyszerűen nem megy.

lelki roncsnak érzem magam.

első.

úgy érezem muszáj átjönnöm ide, valahogy praktikusabbnak tűnik. persze a sablont, meg még egy-két dolgot átalakítok, és bele is kezdek.